Öregem Tab por Kafkaz

Intro:
D | Dadd9 | D | Dsus4 | D


Vers:
D
A szél szokásos, a nap se remeg

G
A tél hosszabb, de szerelmesebb

D
a tavasz rövid, a nyár igyekvő

D6          A
A fenyőerdő megdöbbentő

G
a tó közel, a vize csillog

                     D
látni benne halat itt-ott

     G             D
ahogy haladnak árral szembe

      G               A
fölfelé és ott vár a medve

D
a ház elalszik a hó alatt

G
etetem a madarakat

D
a küszöb rézből, a kályha kőből

D6              A
a tűz melegből, gyapjú prémből

G
olvasom a Vadon szavát

                          D
Jack London most épp erre járt

     G          D
ezer kutya köré futna

          G                A
mondd el megint, mesélj újra

D
hát az emeleten a hálószobák

G
Prémek, takarók és mohák

D
élnek kint az ablakon,

   D6          A
én évek otthagyom


Refrén:
G
nagy puha ágy, az anyukád ezt szerette

       D        G              D
és a ruhát ledobtuk a fotelekbe

          G              D
úgy szerettünk minden este

     A           D6       A              D
összebújni, egynek lenni, a külvilágot nem behozni

       A                 D6          A         D
lestük reggel, hogy hogy lehet ilyen hiteles a kikelet


Vers:
D
Vannak bögrék, teák, kávék

G
keksz is kell, hogy legyen itt arréb

D
a polcon konzervek helyett,

D6           A
lekvárok kapnak helyet

G                                                D
a fészert is én építettem, a barátommal kezdtük ketten

        G         D            G         A
aztán neki dolga lett, és örökre elsietett

D
hát jó hogy jöttél, látogatni, mondd

G 
milyen most a városba lakni?

D
Mutass egy fényképet, és nevet,

    D6              A
és mondd el, mikor született?

G                                                  D
Anyád hogy van, de hát látod, örül, boldog, régen látott

      G              D
Hiányzol neki, és nekem,

        G            A
ő hiányzik, egyetlenem


Refrén:
G
nagy puha ágy, az anyukád ezt szerette

       D        G              D
és a ruhát ledobtuk a fotelekbe

          G              D
úgy szerettünk minden este

     A           D6       A              D
összebújni, egynek lenni, a külvilágot nem behozni

       A                 D6          A         D
lestük reggel, hogy hogy lehet ilyen hiteles a kikelet